Search
  • Youth Ambassadors ECL Hungary

Munkahelyi rákkeltő tényezők

Gyakran halljuk, hogy a munka megbetegít. Sajnos ez a kijelentés nem alaptalan., ugyanis sok rákos megbetegedés a foglalkoztatással hozható összefüggésbe.

Az Európai Rákellenes Kódex 8. pontja így hangzik:

"Munkahelyén kövesse az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvja egészségét a rákkeltő anyagoktól."

Hogyan kerülhetünk kapcsolatba munkánk során a rákkeltő anyagokkal?


Munkánk során, vagy otthon esetleg környezetünkben kapcsolatba kerülünk egy sor szennyező anyaggal, amelyek különböző forrásokból származhatnak és a légutakon, bőrön vagy a tápcsatornán keresztül felszívódva bekerülhetnek a szervezetünkbe. Sokszor, hogy mennyire vagyunk kitéve ezeknek az anyagoknak egyedül képtelenek vagyunk kontrollálni. Ezek a szennyező anyagok lehetnek kémiai eredtűek, származhatnak emberi ipari tevékenységből, de lehetnek akár teljesen természetesek is, a közös bennük, hogy képesek rákos elváltozásokat okozni a testünkben.


Mivel a foglalkozásból eredő kitettséget egyszerűbb megállapítani, mint a környezetünkben természetesen jelenlévő anyagok esetén, ezért jelen blog-bejegyzéseben elsősorban a foglalkozás-eredetű problémákat járnánk körbe.


Milyen veszélyes anyagokkal talákozhatunk?


Európában az összes rákos megbetegedés nagyjából 4%-a köthető munkából adódó kitettséghez, így egy rendkívül fontos problémával állunk szemben!

A munkahelyeken a munkavállalók számos olyan anyaggal kénytelenek érintkezni, amelyek folyamatos, ismétlődő kontakt során képesek stimulálni a tumor-genezist. Ilyen anyagok lehetnek:

- aromás aminok, amelyek például a festékgyártás alapanyagai

- azbeszt

- króm (V) sók

- dízel motorok kipufogó gázai

- finomítatlan ásványi olajok, paraffinok

- policiklukus aromás hidrokarbonok (PAHs)

- Silica gél, szilícium-dioxid por


Fontos megemlíteni még egyéb tényezőket is, mint például a napsugárzásnak, dohányfüstnek vagy alkoholos italoknak kitettség is a munka során.

A tudományosan igazolt karcinogén anyagok esetében például nem is létezik egy biztonságosan meghatározott határérték, ilyen esetekben a teljes absztinenciát ajánlják a szakértők.


Kik vannak leginkább veszélyben?


Ebből adódan vannak bizonyos fogalalkozások űzői, amelyek jobban kivannak téve annak, hogy ezen anyagokkal a mindennapos munka során érintkezzenek, ilyenek például a bányászok, festők vagy éppen a gumigyártásban résztvevő szakemberek.


A leggyakoribb ráktípusok ilyen esetekben a kontakt-fajták miatt pont, hogy a:

- tüdőrák

- bőrrák

- hólyagrák (mivel sok káros anyag a vizelettel választódik ki)

- mesothelióma, vagyis egy olyan ritka ráktípus, amely a belső szerveket borító szövetekben, az ún. mesotheliómában alakul ki és lehet mellkasi (tüdő) vagy hasüregi (tápcsatorna). A mezoentheliómás esetek nagy része foglalkozáseredetű!


Nehéz ilyen körülmények között kvantifikálni azt, hogy mekkora az a dózis, amit még biztonságosnak tekinthetünk a munkafolyamatok során. Ezért nagyon fontos, hogy a munkahelyünkön védjük magunkat ezekkel a tényezőkkel szemben betartva az utasításokat és ha lehetséges védőfelszerelést is viselve.

A leghatásosabb prevenciós megoldás persze az, ha ezek helyett az anyagok helyett más, biztonságos alternatívákat használunk vagy olyan eljárásokat alkalmazunk a munkánk során, amelyek csökkentik ezen anyagok képződését a munkakörnyezetünkben. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az irányelvekkel, amelyek ezen anyagok biztonságos kezelését hivatottak szolgálni és alkalmazzuk is őket valamint tájékoztassuk kolléginkat is az esetleges veszélyforrásokról!


Mit tehetnek a kormányok állampolgáraik védelmében?


A kormányoknak a téma fontosságát illetően tehát kötelességük olyan törvényjavaslatok és szabályozások meghozatala, amelyek segítik biztonságos zónák kialakítását a munkahelyeken, betiltják a mérgező anyagok használatát és támogatják azon anyagokét, amelyek nem jelentenek kockázatot az egészségre. Fontos, hogy azt is ellenőrizzék később, hogy a mennyire követik ezen szabályozásokat a munkahelyeken.




Hasznos linkek:

👉 Webinárunk felvétele a témában:

https://www.youtube.com/watch?v=ADW-YSM003M


👉 IARC online-kurzusa:

https://learning.iarc.fr/edp/resources/8-pollutants/sequences/ecac_pollutants/





8 views0 comments

Recent Posts

See All