Gyakran halljuk, hogy a munka megbetegít. Sajnos ez a kijelentés nem alaptalan., ugyanis sok rákos megbetegedés a foglalkoztatással hozható összefüggésbe.
Az Európai Rákellenes Kódex 8. pontja így hangzik:
"Munkahelyén kövesse az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvja egészségét a rákkeltő anyagoktól."
Hogyan kerülhetünk kapcsolatba munkánk során a rákkeltő anyagokkal?
Munkánk során, vagy otthon esetleg környezetünkben kapcsolatba kerülünk egy sor szennyező anyaggal, amelyek különböző forrásokból származhatnak és a légutakon, bőrön vagy a tápcsatornán keresztül felszívódva bekerülhetnek a szervezetünkbe. Sokszor, hogy mennyire vagyunk kitéve ezeknek az anyagoknak egyedül képtelenek vagyunk kontrollálni. Ezek a szennyező anyagok lehetnek kémiai eredtűek, származhatnak emberi ipari tevékenységből, de lehetnek akár teljesen természetesek is, a közös bennük, hogy képesek rákos elváltozásokat okozni a testünkben.
Mivel a foglalkozásból eredő kitettséget egyszerűbb megállapítani, mint a környezetünkben természetesen jelenlévő anyagok esetén, ezért jelen blog-bejegyzéseben elsősorban a foglalkozás-eredetű problémákat járnánk körbe.
Milyen veszélyes anyagokkal talákozhatunk?
Európában az összes rákos megbetegedés nagyjából 4%-a köthető munkából adódó kitettséghez, így egy rendkívül fontos problémával állunk szemben!
A munkahelyeken a munkavállalók számos olyan anyaggal kénytelenek érintkezni, amelyek folyamatos, ismétlődő kontakt során képesek stimulálni a tumor-genezist. Ilyen anyagok lehetnek:
- aromás aminok, amelyek például a festékgyártás alapanyagai
- azbeszt
- króm (V) sók
- dízel motorok kipufogó gázai
- finomítatlan ásványi olajok, paraffinok
- policiklukus aromás hidrokarbonok (PAHs)
- Silica gél, szilícium-dioxid por
Fontos megemlíteni még egyéb tényezőket is, mint például a napsugárzásnak, dohányfüstnek vagy alkoholos italoknak kitettség is a munka során.
A tudományosan igazolt karcinogén anyagok esetében például nem is létezik egy biztonságosan meghatározott határérték, ilyen esetekben a teljes absztinenciát ajánlják a szakértők.
Kik vannak leginkább veszélyben?
Ebből adódan vannak bizonyos fogalalkozások űzői, amelyek jobban kivannak téve annak, hogy ezen anyagokkal a mindennapos munka során érintkezzenek, ilyenek például a bányászok, festők vagy éppen a gumigyártásban résztvevő szakemberek.
A leggyakoribb ráktípusok ilyen esetekben a kontakt-fajták miatt pont, hogy a:
- tüdőrák
- bőrrák
- hólyagrák (mivel sok káros anyag a vizelettel választódik ki)
- mesothelióma, vagyis egy olyan ritka ráktípus, amely a belső szerveket borító szövetekben, az ún. mesotheliómában alakul ki és lehet mellkasi (tüdő) vagy hasüregi (tápcsatorna). A mezoentheliómás esetek nagy része foglalkozáseredetű!
Nehéz ilyen körülmények között kvantifikálni azt, hogy mekkora az a dózis, amit még biztonságosnak tekinthetünk a munkafolyamatok során. Ezért nagyon fontos, hogy a munkahelyünkön védjük magunkat ezekkel a tényezőkkel szemben betartva az utasításokat és ha lehetséges védőfelszerelést is viselve.
A leghatásosabb prevenciós megoldás persze az, ha ezek helyett az anyagok helyett más, biztonságos alternatívákat használunk vagy olyan eljárásokat alkalmazunk a munkánk során, amelyek csökkentik ezen anyagok képződését a munkakörnyezetünkben. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az irányelvekkel, amelyek ezen anyagok biztonságos kezelését hivatottak szolgálni és alkalmazzuk is őket valamint tájékoztassuk kolléginkat is az esetleges veszélyforrásokról!
Mit tehetnek a kormányok állampolgáraik védelmében?
A kormányoknak a téma fontosságát illetően tehát kötelességük olyan törvényjavaslatok és szabályozások meghozatala, amelyek segítik biztonságos zónák kialakítását a munkahelyeken, betiltják a mérgező anyagok használatát és támogatják azon anyagokét, amelyek nem jelentenek kockázatot az egészségre. Fontos, hogy azt is ellenőrizzék később, hogy a mennyire követik ezen szabályozásokat a munkahelyeken.
Hasznos linkek:
👉 Webinárunk felvétele a témában:
👉 IARC online-kurzusa:
Comments