Itt a nyár, ezzel rohamosan nő a napfényes órák száma és szervezetünk napfényterhelése is! A következő írásunkban azt boncolgatjuk miként hat a napsugárzás a bőrrák kialakulására. A bőrrák egy nagyon agresszív rákfajta, nehezen kezelhető és gyorsan áttéteket is képezhet. A jó hír, hogy megfelelő oda figyeléssel nagyszázalékban megelőzhető!
A Napból érkező sugárzás az UV sugarakat is magába foglalja, ezek olyan sugarak, amelyek képesek bőrünkbe hatolni és károsítani azt, hosszú távon pedig bőrrákot okozhatnak. A bőrrák kialakulása nagyban függ az egyén bőrtípusától is, a világos bőrűek általában nagyobb kockázati tényezővel rendelkeznek.
Alapvetően 3 típusú bőrrákot különböztethetünk meg:
Bazális sejtes karcinóma - ez a bőr (derma) legmélyebb rétege. Ez a bőrrák típus a leggyakoribb és általában sima, rózsaszínes árnyalatáról ismerhető fel.
Laphám sejtes karcinóma - ez a bőr bazális sejtjeinek rétege felett helyezkedik el. Ez kevésbé gyakori, leginkább már eleve rákos vagy gyenge immunrendszerű páciensek esetében gyakori. Felismerése egyszerű, mert a festékes anyajegyek agresszív elváltozásával, vérzésével jár együtt!
Melanóma - ez a legismertebb, ám a legkevésbé elterjedt daganatos elváltozás. A legagresszívabb és emiatt a prognózisa is rossz, főleg ha későn fedezik fel.
Európában nagyjából a rákos megbetegedések 3-4%-ért felelős a napsugárzásnak való túlzott kitettség. Az utóbbi években sajnos szignifikánsan emelkedett a melanómás esetek száma szerte Európában, 5 melanómás esetből pedig nagyjából 4 az UV-sugárzás következményeként alakul ki. Ennek különböző okai vannak:
- Az embereknek megnőtt az igénye a közvetlen napsütésre.
- Több szabadidős tevékenységet kezdtek el végezni, mind munka, mind szabadidős szempontból.
- Trendivé vállt a napbarnított bőr, és egyre többen ezt mesterséges módon, például szolárium használatával igyekeztek elérni. Nagyon fontos, hogy a lebarnult bőr minden esetben valamilyen mértékű károsodást jelez, így nincs normál mértékű, egészséges barnaság!
Nehéz lenne egyértelműen definiálni, hogy mekkora az a határérték ami még egészséges mennyiségnek minősül a napfényből, ez ugyanis függ:
- bőrtípustól
- napvédelmi eszközök használatától, pl. védőruházat, napfényszűrős kozmetikumok stb.
- napfény erősségétől, ami nagyban függ a földrajzi helyzettől és napszaktól is. A napsugárzás általában a legerősebb a nyári hónapokban, 11 és 15 óra között.
Az UV-index egy olyan mutató, amely megmutatja, hogy milyen erős az UV-sugárzás és annak egészség-károsító mértékét. Érdemes tehát tanulmányoznunk, hiszen ez segíthet minket abban, hogy megfontoltabb döntéseket hozhassunk.
Ez egy 1-től 11+ -ig terjedő skála. Minnél magasabb az értéke annál valószínűbb, hogy negatív hatással van bőrünk és szemünk egészségére.
Ezen kívül érdemes még fototípusunkat is ismernünk. Alapvetően 6 típust különböztethetünk meg, amiket I-VI számokkal jelölünk. Minnél világosabb a bőr tónusa annál alacsonyabb ez a szám. A legnagyobb veszélyben az I és II típus áll, ezek a fototípusok általában elég világosak, nehezen barnulnak és már akár 15 perc alatt is képesek leégni a délelőtti órákban.
Különböző tanulmányok szerint a melanóma megelőzése érdekében különösen fontos a kisgyermekkori és ifjúkori fényvédelem.
Hogyan védhetjük tehát meg magunkat legjobban a Nap káros sugaraitól?
- Nagyon fontos, hogy a kültéri tevékenységek, mint a napozás és a szabadban végzett sport tevékenységek nagyon fontosak és pozitív hatással vannak az egészségünkre. Munkánkat pedig sokszor kültéren kell végezzük. Az UV-sugárzás többek között a D-vitamin szintéziséért is felel, esszenciális fontosságú tehát. Nem realisztikus tehát a teljes napfénymegvonásra törekedni, de figyelnünk kell, egy egészséges egyensúly megtalálására, na de hogyan?
Az Európai Rákellenes Kódex ajánlásai a következőek:
Ne tartózkodjunk lehetőleg 10-15 percnél tovább délben a napon a nyári-tavaszi időszakban. Ez elegendő idő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben beinduljon bőrünkben a D-vitamin szintézis, de még nincs egészségkárosító hatása.
Ne használjunk szoláriumot. Ez nem képes úgy támogatni D-vitamin szükségletünket, mint a valós napfény és még a bőrt is öregíti. Ne dőljünk be a szolárium-stúdiók hirdetéseinek! Érdekesség, hogy a szoláriumokat már a világ közel 40 országában betiltották. Sok helyen korlátozzák azt is, hogy kik vehetik igénybe a szolgáltatást. Különösen ellenjavasolt a még fiatalkorú, világosbőrű egyének számára. Az EU külö rendeletben szabályozza a szolárium-készülékek piacát is, ez a Low Voltage Directive.
A kültéri tevékenységeket, amennyiben lehetséges végezzük árnyékban!
Használjünk különböző eszközöket, kozmetikumokat a testünk védelme érdekében. Ilyen lehet például az UV-szűrős ruházat és napszemüveg és kalapok viselete és a fényszűrős kozmetikumok használata is. A napfényvédő krémek használata különösen fontos, akkor amikor nem tudjuk elkerüni a közvetlen napfénynek való kitettséget. Ilyenkor érdemes magas fényvédő-faktorral rendelkező formulát választani, 30-50 vagy a feletti termékek jöhetnek szóba! Ezeket amíg a tűző napon vagyunk érdemes 30-60 percenként újra, vastag rétegben felvinnünk.
Konklúzió:
Túl sok napsugárzás (ez a nem természetes forrást, így a szolárium gépekből származó sugárzást is magába foglalja) bőrrákot okozhat.
Nem létezik egészséges barnaság, a lebarnult bőr minden esetben bizonyos fokú bőrkárosodásra utal.
A legjobb védekezés az, ha lecsökkentjük amennyire ez lehetséges a közvetlen napsugárzásnak való kitettségünket, árnyékot keresünk, UV-szűrős ruházatot és kozmetikumokat viselünk és használunk és nem használunk szoláriumot sem!
A következő posztunkban megnézzük mire kell figyelnünk a fényvédő-krém kiválasztásánál, azonban addig is ha több mindent megtudnál a témáról, figyelmedbe ajánljuk az IARC bőrrák megelőzésről szóló mini kurzusát és szuper webinárunkat:
👉 IARC e-learning kurzusa: https://learning.iarc.fr/edp/courses/cpe/
👉 Bőrrákról szóló webinarunk felvétele: https://www.youtube.com/watch?v=apuyJEfLw88&t=1287s
Az alábbi PDF-ben pedig angolul összefoglalva is megtaláljátok összes ajánlásunkat:
Comentários