Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a dohányfüstnek való kitettség milyen káros hatással is van az emberi szervezetre. Ez egy fontos és nem elbagatelizállható probléma, amiről szerencsére egyre többet beszélnek és olyan törvényi intézkedések születnek amelyek nagyban segítenek ennek csökkentésében. A május 31.-ei Nemzetközi Dohányzásellenes Világnapon most mi is ennek járunk utána.
Először is, hogyan lehet a passzív dohányzást mérni?
Például különböző biológiai mintákban, amelyek nem dohányzó emberektől származnak mint például vizelet vagy vér, haj vagy nyál kimutathatóan magas nikotin vagy annak egy anyagcsere terméke a kotinin szintje.
Léteznek erre indirekt mutatók is, mint például amikor valaki saját maga panaszkodik arra, hogy környezetében kénytelen dohányzó emberekkel együtt élni. Ez kitérhet arra, hogy közös belső térben dohányoznak, hány ember rendszeres fogyasztója a dohánytermékeknek.
A fő mérési indikátor azonban az, hogy egy adott társadalomban mekkora a dohányzó emberek aránya a nem dohányzókéhoz képest.
Mi is az a passzív dohányzás?
Mint tudjuk a cigaretta akkor is füstöl, amikor nem szívják, ez a füst pedig rengetek DNS- és magzatkárosító anyagot tartalmaz, ráadásul szűretlen formában. Míg a cigarettában található egy kis szűrő felület, így a dohánytermék fogyasztója már egy valamilyen szinten szűrt füstöt lélegez be, ez a passzív dohányzók számára nem adott. Nagyon fontos, hogy nem lehetséges megállapítani egy biztonságos szint értéket ami alatt a passzív dohányzás biztonságosnak tekinthető lenne, ezért igyekezzünk sajátmagunk is mások kitettségét is lehetőleg nullára redukálni.
Milyen problémákat okoz?
A passzív dohányzáshoz köthető egészségügyi problémák valószínűsége exponenciálisan emelkedik az egy háztartásban élő dohányzók számával. Különösen veszélyes a dohányfüstnek kitettség gyerekkorban és terhesség során:
- A terhesség alatt megnöveli a koraszülés és az alacsony születéskori súly és egyéb komplikációk lehetőségét , mint például a bölcsőhalál a születés után.
- Gyerekkorban megnöveli az asztma, akut- és krónikus felsőléguti fertőzések lehetőségét.
Miért jó, hogy dohányfüst-mentes környezetet igyekszünk kialakítani?
Az utóbbi évek politikai törekvéseinek köszönhetően hazánk rendkívül jó helyen áll, ami a dohányfüst mentes közösségi-tereket, munkahelyeket illeti. Ennek több pozitív hozadéka is van:
Így közel 80%-ban csökkenthető a vendéglátásban dolgozók dohányfüstnek való kitettsége.
Csökken a felsőléguti problémák gyakorisága a beltéri munkahelye dolgozó kollégák között.
Csökken a dohánytermékek fogyasztása a rendszeresen dohányzók körében.
Társadalmi szinten így közel 40%-al csökkenthető a kitettség és ennek pozitív egészségügyi következményei vannak.